2011/06/05

Én nem félek.

Áh, eddig olyan jól elvoltam a világomban, a saját gondjaimmal és szorongásaimmal, hogy észre se vettem, mennyire elhanyagoltam a tanulást. De nem félek annyira, úgy ülök itt most is, mintha nem is érintene az egész.

Kedvet kaptam írni. Ezzel bátorítom magam, hogy ne KEZDJEK el félni. Bebiztosítom magam, mielőtt még mások izgulása és parázása elrontaná a napom. Nagyon kihat rám, meg kell előzzem. Ah, én is akkor kezdek el megint blogot írni, amikor majdnem befutok a célba, amikor már itt van előttem az érettségi. De mi ez? Ah, ez csak egy dísz. Inkább múlna az egész a tudáson, és nem a pénzen. Így elveszíti az egész az értelmét. De nem szabad erre sem alapoznom mert akkor tényleg nem megyek át.
Nocsak, tán nem félsz?
Na irány, dolgod van.
De ezúttal nem kell megváltanod a világot. Csak egy érettségi.